Házassági vagyonjog

Tévhitek és az igazság a házassági közös vagyonnal kapcsolatban

Házassági vagyonjog

Sok házassági vagyonjogi ügyem volt már, és azt tapasztaltam, hogy az emberek sokszor az alapvető dolgokkal sincsenek tisztában arról, hogy mi „enyém-tiéd-közös”. Néhány alapvető tévedést tisztázok most.

 

1. Minden közös, ami a váláskor megvan?

Nem, a vagyont három részre lehet osztani, a két házasfél külön tulajdonára és a közös tulajdonra.

 

2. Bizonyítani kell, hogy valami közös?

Nem, a törvény szerint a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.

 

3. Ha én voltam a „kenyérkereső”, akkor nekem több jár?

Nem, ez sem igaz így. Jogilag az a helyzet, hogy ha az egyik fél egy fillért sem keres, míg a másik fél kiemelkedően keres, akkor is közösen megszerzettnek minősül a vagyon. És ne felejtsük el, hogy a háztartásban végzett munka – különösen a gyermekek nevelése - is hozzájárulásnak minősül ám!

 

4. Tíz év után minden közös?

Nem és nem. Rengetegszer hallottam már ezt a mondatot, és őszintén megmondom, nem tudom, hogy miért terjedt el a köztudatban ez a tévedés. A külön tulajdon – például ajándékba kapott vagy örökölt ingatlan – 10 év után is megtartja különvagyoni jellegét.

 

5. Mi lehet az én különvagyonom?

Itt nem kertelek, idézem a Polgári Törvénykönyv felsorolását:

1. a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy

2. a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás

3. a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat

4. a személyét ért sérelemért kapott juttatás

5. a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy

6. a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték

(Azonban például a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon, és az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.)

 

6. Ha házastársak ingatlant vesznek, akkor ½-½ arányban kell bejegyezni őket?

Nem, sőt én azt javaslom mindig, hogy ha valamelyik házastárs részéről különvagyoni hozzájárulás történik közös ingatlanvásárláskor, akkor számolják ki, hogy ez mennyivel tolja el a tulajdoni hányadot a tulajdonostárs javára, és ilyen arányban kerüljenek bejegyzésre. Egyszerűbb szerződéskötés előtt matekozni kicsit, mint egy 4 évig tartó tulajdoni perben bizonyítani a különvagyoni befektetést…

 

 Kövesse bejegyzéseimet rendszeresen itt és www.facebook.com/drbakonyililla Facebook oldalon!

2016 március20.